Tasmania vadregényes sziget a világ végén

Hegyek, őserdők, kristálytiszta öblök és különleges állatok, Ausztrália déli szigete, ahol a természeté a főszerep

Ausztrália térképén Tasmania szinte külön kis világnak tűnik. A kontinens délkeleti partjaitól elválasztva fekszik, és olyan tájakat őriz, amelyek egészen más arcát mutatják ennek a hatalmas országnak.

Itt nincsenek kontinensnyi nagyvárosokkal telehintett horizontok. Helyettük hegyek, ködös völgyek, ősi erdők, sziklás tengerpartok, tavak és vad folyók várják az utazót. A sziget jelentős részén a természet ma is meghatározó.

Tasmania egyik legnagyobb kincse a Tasmanian Wilderness World Heritage Area, amely több mint 1,58 millió hektáron terül el, és a világ egyik legnagyobb, összefüggő mérsékelt övi vadonterülete.

Tasmania egyik legismertebb tája a Cradle Mountain–Lake St Clair Nemzeti Park.

A hegyek között megbúvó Dove Lake és mögötte a jellegzetes, sziklás Cradle Mountain látványa szinte mesebeli. A park gleccserek által formált hegyei, tavai és erdei különleges természeti környezetet alkotnak.

A táj szépsége nem csupán a szemet gyönyörködteti. A környék olyan növény- és állatfajoknak is otthont ad, amelyek különleges kapcsolatot őriznek Ausztrália ősi természeti múltjával. A parkban például tasmán ördögök és erszényes nyestfélék, quollok is élnek.

Tasmania nyugati és délnyugati részén még erősebben érezhető a vadon közelsége.

Franklin –Gordon Wil mély folyóvölgyei, ősi erdei és sziklás hegyei olyan tájat rajzolnak ki, ahol könnyű elképzelni, milyen lehetett egykor a kontinens érintetlen természete. A Gordon-folyón hajózva például ősi huonfenyők is láthatók.

Az UNESCO szerint a Tasmanian Wilderness különleges természeti értékei között megtalálhatók alpesi, erdei, tengerparti és vizes élőhelyek is, miközben a terület kulturális öröksége szintén rendkívüli jelentőségű.

Wineglass Bay, a természet tökéletes íve

A sziget keleti partján található Freycinet Nemzeti Park egyik legszebb ékköve a Wineglass Bay.

A félhold alakú, fehér homokos öblöt sötétebb színű hegyek ölelik körül, előtte pedig a tiszta, kékeszöld tenger terül el. A magasból nézve szinte tökéletes kompozíció: tenger, homok, erdő és szikla találkozik egyetlen lenyűgöző panorámában

Tasmania elszigeteltsége az állatvilágán is nyomot hagyott.

A legismertebb lakó talán a tasmán ördög, amely ma már szinte Tasmania jelképe. De találkozhatunk itt wombatokkal, wallabykal, echidnákkal és számos különleges madárfajjal is.

A természetjáró számára éppen ezért minden séta tartogathat meglepetést. Nem feltétlenül kell nagy látványosságra várni: egy bokor megmozdulása, egy madár hangja vagy egy távoli állat felbukkanása is emlékezetes pillanattá válhat.

Több mint táj: ősi kulturális örökség

Az UNESCO szerint a Tasmanian Wilderness területén az Aboriginal közösségek jelenléte mintegy 40 000 évre nyúlik vissza. A barlangok, sziklafalak és régészeti lelőhelyek olyan kulturális örökséget őriznek, amely rendkívül fontos az emberiség történetének megértéséhez.

Ezért a tasmaniai vadon nem egyszerűen gyönyörű táj. Élő kulturális táj, amelynek története messze túlmutat a modern turizmus korán.

Bár Tasmania elsősorban természeti kincseiről híres, a sziget fővárosát, Hobartot sem érdemes kihagyni.

A város a Derwent folyó partján fekszik, és remek kiindulópont a környék felfedezéséhez. Hangulatos vízpartja, történelmi épületei és piaca mellett különleges hátteret ad neki a Mount Wellington, amely ma kunanyi / Mount Wellington néven is ismert.

Hobart jó példa arra, hogyan férhet meg egymás mellett egy nyugodt, történelmi hangulatú város és az egészen vad természet.

Egy sziget, ahol az idő is lassabban telik

Talán ez Tasmania legnagyobb varázsa.

Egyik nap hegyek között sétálhatunk egy kristálytiszta tó partján, másnap egy fehér homokos tengeröblöt csodálhatunk, később pedig ősi erdők között haladhatunk egy folyó mentén.

És közben újra meg újra azt érezzük: itt a természet nem díszlet, hanem főszereplő.

A Tasmanian Wilderness világörökségi területének több mint 80 százaléka vadonként van besorolva, és a turisztikai létesítmények jelentős része a terület peremére koncentrálódik.

Ahol a hegyek fölött tisztábbnak tűnik az ég, az erdők mélyén ősi világok emlékei rejtőznek, a tengerpartokon pedig olyan panorámák tárulnak elénk, amelyeket nehéz elfelejteni.

Tasmania valóban olyan hely, amelyre illik a „vadregényes sziget a világ végén” elnevezés.

Ausztráliai kalandunk pedig folytatódik: a következő állomás a Great Ocean Road, Ausztrália legendás panorámaútja és a Tizenkét Apostol vidéke lesz.