A Yuyuan Garden Sanghaj városában a Kínai Népköztársaság egyik leghíresebb kertje. A város északi részén, a régi fal közelében található.

A Ming-dinasztia idején, 1559 és 1577 között tervezték . Egy Pan Yunduan nevű tisztviselő úgy döntött, hogy a császári kertek képére és hasonlatosságára építi fel. A tisztviselő azt akarta, hogy szülei, akik nem költözhettek a fővárosba, mivel túl idősek voltak az utazáshoz, lássák, milyen egy ilyen kert. Ezért adta neki a Yuyuan Garden nevet ( a Yu jelentése: egészség és nyugalom).

A tisztviselő halála után a Yunduan család csődbe ment. A kert hamarosan feledésbe merült, és csak 1760- ban nyerte vissza pompáját, amikor egy kereskedőcsoport megvette. A 20. század elején a kert egy részét a hatóságok bazárrá alakították. Restaurálása 1957- ben kezdődött , amely a szintén a Ming-dinasztia idején épült kertet körülvevő teljes környékre kiterjedt. 1982- ben nemzeti műemlékké nyilvánították.

A mintegy két hektáros park a kínai kertészet alapvető elemeit tartalmazza. A pavilonokat és tavakat változatos növényzettel ötvözi.

Shanghai

 

 Egy falu a folyók mentén Shanghai külvárosában , Kínában

 

A területet, ahol a város található, a mongolok elől menekülő menekültek gyarmatosították és telepítették be i.sz. 960-1126 körül. C. Korábban a halászatnak és a textilgyártásnak szentelték, de jelentősége a  19. században megnőtt tengeri kikötőként elfoglalt stratégiai fekvésének , az 1842-es nankingi szerződés által a nemzetközi forgalom előtti nyitás nyugati kényszerének és a megszállásnak köszönhetően. területét a " Sanghaji Nemzetközi Koncesszió " révén tizennégy külföldi hatalom javára. ^{10 Sanghaj 1930} -tól kereskedelmi csomópontként virágzott Kína és a gyarmati hatalmak között, valamint pénzügyi és kereskedelmi csomópontként.A nyugati lakosság a csendes-óceáni háború kezdetén, 1941-ben kezdte elhagyni a területet, míg végül a forradalom és polgárháború után 1949-ben Sanghaj tevékenysége jelentősen lecsökkent, és megszűnt a külföldi befektetések fogadása. Az 1990-es években végrehajtott gazdasági reformok következtében Sanghaj látványos pénzügyi és idegenforgalmi növekedést ért el, számos multinacionális vállalatnak és élvonalbeli felhőkarcolóknak adott otthont . Jelenleg ez a világ legnagyobb kikötője az áruk mennyiségét tekintve. 12

A város turisztikai célpont az olyan műemlékei miatt, mint a Bund , a Városisten temploma , Pudong felhőkarcolói, valamint a kultúra és a design kozmopolita központja, ^másrészt 1314-ben itt adott otthont a város ^{urbanisztikai} világkiállításának 2010- ben. a jövő. Ma Sanghajat gyakran a világ leggyorsabban növekvő gazdaságának15 „sztárdarabjaként” írják le, amely versenyben áll Kantonnal és a Pearl River ^városi területtel, hogy Kína legnagyobb városává váljon .

Közigazgatásilag Sanghaj egyike a Kínai Népköztársaság négy településének , amelyet közvetlenül az ország központi kormányzata igazgat. Sanghaj Kína gazdasági fővárosa. Területe 6340 km². A helyi dialektus nem mandarin kínai , hanem sanghaji , a wu kínai változata (吳語, wúyǔ ) .

Forrás: Wikipédia.org