Mátészalka, Hét vezér díszkút

Mátészalka, Hét vezér díszkút


Mátészalka, Hét vezér díszkút 

Mátészalka város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járás székvárosa. A megyeszékhely, Nyíregyháza után a második legnépesebb település a vármegyében, jelentős gazdasági, kereskedelmi, ipari és kulturális központ.


A Nyírség és a Szatmári-síkság északnyugati határán, a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye keleti részén helyezkedik el, a Kraszna csatorna bal partjának közelében. Területe 41,5 km². A megyeszékhely Nyíregyházától 52 kilométerre keletre, Debrecentől 77 kilométerre északkeletre található.

A szomszédos települések: észak felől Ópályi, északkelet felől Szamosszeg és Tunyogmatolcs, kelet felől Kocsord, dél felől Nyírcsaholy, délnyugat felől Nyírmeggyes, nyugat felől Jármi, északnyugat felől pedig Papos.

 Mátészalka: légi felvétel

 
Hősök tere, városközpont, az önkormányzat épülete
 
Nevének eredete

A városnév Máté eleme puszta személynévből magyar névadással alakult településnév. Az egyházi latin Matheus magyar Máté formája alkotja.

Szalka helynév előzménye a régi magyar Szalka személynév. Ennek forrásaként talán számba jöhet az ótörök salya "csökönyös, makacs" szó, amely a magyarban a -ka kicsinyítő képzős nevek vonzásába kerülhetett (FNESz.) Mások ismeretlen eredetűnek tartják.

Mátészalkai érdekességek

1888-ban, Magyarországon először – New Yorkkal egy időben – Mátészalkán, a mai Kossuth utca 16. szám alatt Szalkai Pál házában gyulladt ki a villany. Az áramot a Schwarcz Mór által a 19. század közepén alapított Szalkai Gyártelep és Mezőgazdasági R.T. villanyáram-szolgáltató részlege biztosította. A Kossuth és a Rákóczi utca kereszteződésében levő téren pedig napjainkban is áll egy tömör vasból készült villanyoszlop, amely az első, eredeti villanyoszlopok közül való. Itt a két utca kereszteződésében levő téren áll Bíró Lajos mátészalkai szobrászművész Lámpagyújtó című alkotása is. A Kossuth utca 16. sz. ház falán ma emléktábla áll. Az esemény emlékére minden év szeptemberének első hetében rendezik meg a Mátészalkai Fényes Napok Fesztivált.

Mátészalka nevét és minden bizonnyal egy itt elkövetett bűneset emlékét őrzi a széles körben ismert Mátészalka gyászban van című szatmári népdal, más néven

Gacsaj Pesta balladája.

Nevezetességei: Képek Mátészalkából

Vasúttörténeti kiállítás, Mátészalka
Szatmári Múzeum Vasúti Helytörténeti Gyűjtemény,
 
 
 
A mátészalkai uszoda belső tere
Mátészalkai Uszoda és Termálfürdő – 2007 őszén készült el a strandhoz kapcsolódó új fedett uszoda, melyben ötpályás úszómedence található mellette tanmedencével, fedett és kiúszós szabadtéri gyógymedencével, szaunával.

A több mint 1000 méter mélyből feltörő 57 Celsius-fokos kiváló minőségű gyógyvíz összetételéből adódóan legfőképpen mozgásszervi megbetegedések kezelésére, valamint reumatológiai panaszok enyhítésére alkalmas.

 
 
A Fényes Napok fesztivál egy állóképe 2012-ben
 
Mátészalkai Fényes Napok Fesztivál
 
 
  • Szatmári Múzeum
  • Vasúti Helytörténeti Gyűjtemény, MÁV Állomás, Mátészalka.
  • Hét vezér díszkút (Bíró Lajos alkotása) – A millecentenárium évében avatták fel.
  • Szent István lovasszobor – Bíró Lajos alkotása
 
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 
Mátészalka Kölcsey utca 2.
A Művelődési Ház előtti téren áll a kút.
 
Egy újabb Szabolcs-Szatmár megyei kisváros. A kb. 17 ezer lakosú kisváros az ott élő szobrászházaspárnak köszönhetően valóságos kis szoborparadicsom. Az okosan, és jól elhelyezett szobrokon látszik, hogy nagy valószínűséggel meghallgatják a szobrász véleményét a városkép kialakításánál.

A város olyannyira elmaradott volt a történelmi idők folyamán, hogy még első világháborús emlékműve sincs.
De!
Nagyon meglepő módon, Magyarországon elsőként, a New York-ival egy időben gyulladtak ki a fények, az elektromos áram egy Kossuth utcai házban, 1888-ban Mátészalkán.
Szobrászati alkotásokat majd csak a 70-es, nyolcvanas évektől állítottak. És hogy sok is legyen belőlük, ezt a nyolcvanas évek végétől máig töretlen tempóval teszik meg újra és újra.

A millecentenárium tiszteletére készült el a városban, a volt megyeháza, ma Művelődési Központ épülete előtt az a díszkút, mely a Hét vezért ábrázolja. A kb. öt-hat méter átmérőjű kerek medence széle is, és a vezérek alakjai is márványból készültek. Álmos alakját fönt, karddal a bal kezében, bronzból mintázta meg a művész. A négy vízköpő állatfej szintén bronz. Ezek meglehetősen furcsának hatottak már ott a helyszínen is. Oroszlán karmuk, csőrük, fülük, szárnyuk és kutyatestük van.

Az alkotást láthatóan gondozzák, ápolják. Gondolom, télen szakszerűen téliesítve vészeli át a kút és szobrai a nagy hideget.

Forrás:kozterkep.hu

Külső kép forrása: Wikipédia

Mátészalka, Hét vezér díszkút (Bíró Lajos alkotása)

Tetszett a cikk?

 

1001SzépHely ajánló

Mátészalka, Hét vezér díszkút
Magyarország Széphelyei, Észak-Alföld
Mátészalka város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járás székvárosa.
Victoria-vízesés, a természet csodája
Világ Széphelyei , Világ Széphelyei
Viktória vízesés 1708 méter széles vízzuhataga a legszélesebb a világon.
Hortobágyi gulya a legelőn
Magyarország Széphelyei, Észak-Alföld
A hortobágyi puszta és a hozzá társított alföldi pásztor- és betyárromantika az ország egyik idegenforgalmi vonzereje.
Eger a csogálatosan szép város
Magyarország Széphelyei, Észak-Magyarország
Eger városa az őszi színekben is lenyűgöző és izgalmas látnivalókat kínál.
Mártélyi tanösvény - Hódmezővásárhely
Magyarország Széphelyei, Dél-Alföld
A tanösvény 8 állomáson keresztül mutatja be a Körtvélyesi és az Ányási holtágak életét, a helyi élővilágot
A ház
Információk, Gondolatok
Érdekes dolog ez! Azt hittem, hogy csak velem van így, pedig nem! Valamiért vonzódunk oda ahol felnőttünk...
Magyarország régiói
Információk, Információk
Ez az oldal egy segítség, hogy könnyebben tudjunk eligazodni Magyarország települései között. Ajánlom!
Az Aggteleki-karszt óriásbarlangjai
Magyarország Széphelyei, Észak-Magyarország
A Gömör-Tornai-karszt Magyarországra eső része, a tágabb értelemben vett Aggteleki-karszt mintegy 1200 km2 kiterjedésű.
Budapest látképe Pestről
Magyarország Széphelyei, Budapest
A mai Budapest 1873. november 17-én jött létre Pest, valamint Buda és Óbuda városának egyesítésével.

További szép helyek »